Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói a júliusi ülésükön óvatos álláspontot képviseltek a kamatcsökkentés kérdésében. A július 17-18-i tanácskozásról készült, csütörtökön nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv szerint a jegybankárok a szeptemberi ülést tartják alkalmasnak a monetáris politika esetleges lazításának mérlegelésére.
A Federal Reserve tisztviselői júliusi ülésükön erősen hajlottak a szeptemberi kamatcsökkentés felé, derül ki a közzétett jegyzőkönyvből. Bár a kamatlábakat változatlanul hagyták, a döntéshozók többsége úgy vélte, hogy szeptemberben valószínűleg indokolt lesz a monetáris politika enyhítése.
A svéd jegybank (Riksbank) monetáris tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 3,5 százalékra csökkentette irányadó kamatát keddi döntésével.
A török központi bank több mint 500 millió dollárt adott el hétfőn, hogy támogassa az elmúlt időszakban gyengülő nemzeti valuta, a líra árfolyamát a keddi kamatdöntő ülés előtt - közölte a Bloomberg piaci szereplők közlése alapján.
A kínai jegybank a piaci várakozásoknak megfelelően kedden változatlanul hagyta az irányadó kamatokat havi kamatmegállapítása során. A kínai részvénypiacok mérsékelt csökkenést mutatnak a döntés után.
A héten nem érkezik sok makroadatok, ám lesz egy esemény, amelyre az egész világ figyel, ennélfogva nagy mozgásokat hozhat a piacokon. Legfrissebb makronaptárunkban mutatjuk, milyen eseményekre kell odafigyelni, és hogy melyik napon milyen makroadatokat tesznek közzé idehaza és külföldön.
Augusztás 23-án délután tart beszédet az amerikai jegybank elnöke a Jackson Hole-i konferencián. A korábbi években többször is előfordult, hogy itt jelentettek be fontos monetáris politikai irányváltásokat. Mivel a Fed éppen a kamatcsökkentési ciklus elkezdése előtt áll, így minden befektető árgus szemekkel fogja követni a konferenciát.
Melyek az elmúlt évek drámai globális és hazai inflációs folyamatainak valódi mozgatói? Még a szakma sem tudja erre az egyértelmű választ. Ugyanis a 2009-2019 közötti hatalmas jegybanki „pénznyomda” ellenére sem alakult ki infláció. Ellenben a Covid időszak alatti pénznyomtatás szinte egyik pillanatról a másikra rekordokat döntögető globális inflációt eredményezett. Érdekes hogy 2008-ban, az amerikai ingatlanpiaci összeomlás után a jegybankok több mint 10 ezer milliárd dollárt teremtettek fedezetlenül, de nagyobb inflációs következmények nélkül. Ám a Covid alatt nyomtatott pénz közvetlenül a fogyasztókhoz jutott. Mit tanulhatunk ebből? Mi vár ránk a következő években a pénzromlás frontján?
A júliusi vártnál rosszabb munkaerőpiaci adatok óta a befektetők figyelme a recessziós kockázatok felé irányult, és ebben a kontextusban érdemes szemlélni a mostani inflációs adatot is. A várakozások szerint kismértékben csökkenhet az előző hónaphoz képest az amerikai infláció, azonban a piaci reakció akár el is térhet a korábban megszokottaktól. A ma érkező inflációs adat várható hatásait és piaci jelentőségét járjuk körül ebben a cikkben, ami azért is aktuális, mert a Nasdaq 100 technológiai túlsúlyos index 20%-os esése után minden bejövő új információt árgus szemekkel figyel a piac.
Tekintsük át, mi történt két jegybankkal kapcsolatban a múlt héten. Mindkét központi bank nagy múltra tekint vissza, a saját országán messze túlmutató befolyással rendelkezik, és mindkettő kénytelen volt kényes döntéseket hozni, amelyek célja az infláció további csökkentése oly módon, hogy közben ne okozzanak túl nagy károkat a növekedés és a munkaerőpiac szempontjából. Végül az történt, hogy a két intézmény 24 órán belül két nagyon eltérő megközelítésre jutott.
Miután a japán jen több, mint 10%-ot erősödött a dollárral szemben - ezzel felgyorsítva a tőzsdék zuhanását - a japán jegybank helyettes kormányzója szerint most nincs itt az ideje a további szigorításnak. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az esést okozó tényezők közül az egyik megoldódni látszik.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azzal foglalkoztunk, hogy a hazai monetáris politika milyen válaszokat adott a kihívásokra. Második esszénkben azt mutatjuk be, hogy a Magyar Nemzeti Bank sikeresen lépett a törvényi mandátumainak teljesítése irányába. A célok elérése érdekében a jegybanknak ugyan volt, hogy költségeket kellett vállalnia, ezek azonban a mandátumok teljesülésének nemzetgazdasági haszna révén bőven megtérültek.
A jegybankok szerepe látványosan felértékelődött az utóbbi években, tőlük várjuk, hogy letörjék az inflációt, majd beindítsák a gazdasági növekedést. Ehhez a komoly feladathoz óriási közgazdasági szaktudás és rendkívüli tapasztalat szükséges. Egy dolog viszont nem kell hozzá: közgazdasági végzettség. A világ legfontosabb jegybankjainak első emberei ugyanis többnyire jogászok, de akad köztük egy történész is. A papír viszont csak egy dolog: aligha akad bárki, aki megkérdőjelezi az aktuális jegybankelnökök hozzáértését.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azt mutatjuk be, hogy a hazai monetáris politika a kihívások hosszú sora ellenére mindig megfelelő időzítéssel és arányos mértékben, sok esetben innovatívan válaszolt. Az esszé végén kitérünk arra is, hogy a most körvonalazódó globális megatrendek alapján a jövő milyen potenciális kihívásokat tartogat a jegybankok számára.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MBH Alapkezelő írását olvashatják:
A Bank of Japan (BOJ) szerdán váratlanul kamatemelést hajtott végre, és részletes tervet mutatott be a tömeges kötvényvásárlások lassítására.
Eljött a jegybankok nagy hete, kamatdöntő ülést tart az amerikai, a brit és a japán jegybank is, a Fednél borítékolható a kamatdöntés kimenetele, így inkább a kilátások lehetnek érdekesek, a Bank of Japan és a Bank of England kamatdöntése azonban nehezen előre jelezhető. Jöhetnek nagy piaci mozgások.
Már közel 2 éve csökkenésnek indult a világban az infláció, a jegybankok többsége mégis nagyon óvatos. Érdemes végignézni, hogy a világ vezető jegybankjai milyen problémákkal szembesülnek, és hogyan próbálják meg ezeket kezelni. Ennek megértése sokat segíthet a kötvény-, de akár a részvénybefektetéseinkben is.
Az amerikai piacokon a befektetők az elmúlt évben figyelemre méltó módon voltak képesek elhárítani a gazdaság egészséges működését, valamint a globális gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi rendszert fenyegető belső és külső kockázatokat. A kockázatok piaci hangulatról való leválasztása három tényezőnek köszönhető: az egyik az egyes technológiai cégek "határ a csillagos ég" kilátásaiba vetett hit, a másik az amerikai gazdasággal kapcsolatos széles körű bizalom, a harmadik pedig a Fed pénzügyi eszközök iránti támogatásába vetett tartós hit. E tényezők közül azonban az első kettő az utóbbi időben nyomás alá került, így a pozitív kilátások tartóssága inkább a harmadik tényezőtől függ.
A várakozásoktól jelentősen elmaradó második negyedéves GDP-adat után az elemzők többsége nem látja reálisnak, hogy az idén 2,5%-os gazdasági növekedést produkáljon a magyar gazdaság. A friss adat a monetáris politikára és a kötségvetési hiányra is kihathat.
Ennyi lett volna a kellemetlenkedő gépeknek?
Varsóban tartott beszédet az ukrán elnök.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
